2014. november 18., kedd

Szendergő háztetők

Elképzelt beszélgetések kötőjelei pattantak szanaszét a feszes állú esernyőkről, zavarodott kérdőjelek higanycseppjei pörögtek a tócsa peremén, majd vitorláztak tova, zúgó fülű nevetésekben és rőtszürke szitkok repedező ragjaiban meg-megsüllyedve.
Azt hiszem, volt egy pillanatnyi csend, még a zuhanás előtt, az elmúlás nedves illatán billegve…
És jött a csatorna.
Az eső mindent belemosott, mielőtt még bármit is felelhettem volna.

Felriadtam, és a párnámon bús együttérzéssel melegedett egy gömbölyű esőcsepp. 
A hajnal mélybordó felhői már megtanultak csendben könnyezni.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése